Kína „éjszakai fény” lézer műholdja lekörözi a Starlinket – Mit jelent ez az űrinternet és a hadviselés jövője szempontjából?

2025. június 17-én Wu Jian professzor és Liu Chao doktor vezetésével GEO-műholdról 1 Gbps adatot küldtek le 36 705 km távolságból egy 2 wattos lézerrel.
Az AO‑MDR módszer 357 mikro-tükörrel egy 1,8 m távcsövön valós időben alakítja át a torz hullámfrontot.
Az AO‑MDR megbízhatósága erős légköri turbulenciában 72%-ról 91%-ra növelte a jelhasznosítás esélyét.
A Starlink fogyasztói letöltési sebessége általában 100–300 Mbps (csúcs ~600 Mbps) 550 km magasságú műholdakról, míg a kínai GEO-demo 1 Gbps-ot ért el, vagyis kb. 5× gyorsabb, bár az út 60× hosszabb.
A SpaceX 100 Gbps-os fedélzeti lézeres átkapcsolásokat használ a Starlink műholdak között, a kínai startupok pedig 400 Gbps-os műholdközi teszteket jelentettek be; a mérföldkő inkább a GEO‑bit‑aránynak, mint a nyers sebességnek tulajdonítható.
Kínai katonai folyóiratok szerint az optikai kapcsolatok nehezen lehallgathatók és előkészítik az irányított energiasugaras fegyverek lehetőségét; USSF tábornok Saltzman pedig a DEW-ek potenciális műholdkárosítását említette.
Reuters szerint Kína 43 000 LEO-műholdat tervez a Qianfan (SpaceSail) és Guowang projektekben, hogy minél több pályafoglalást szerezzen és kihívja a Starlink déli jelenlétét.
Elemzők szerint egy gigabites GEO-downlink lehetővé tenné, hogy GEO-üzemeltetők kisebb LEO-fedélzeti tárolókkal párosítsák rendszereiket, így alacsonyabb beruházási költség jutna egy előfizetőre.
Csak egy műholdas teszt volt (nincs havi folyamatos adat), a kísérletet Lijiangban, derült égbolton végezték 1,8 m távcsővel és 2 wattos lézerrel, amely nem lakossági vevőegység.
Az ENSZ nyílt végű munkacsoportja várhatóan újra napirendre veszi a visszafordítható lézeres zavarás és a destruktív támadások kérdését.

Egy kínai kutatócsoport épp most lőtt ki egy „csupán gyertya fényerejű” lézert geostacionárius pályáról (GEO), és mozgatott egy gigabit adatot másodpercenként – ez körülbelül ötszöröse annak, amit a Starlink jellemzően nyújt –, ezzel bizonyítva, hogy az alacsony teljesítményű optikai kapcsolatok sebességben és magasságban is felülmúlhatják a mai legnagyobb alacsony Föld körüli pályás (LEO) konstellációkat. A hírek mögött mélyebb történet húzódik: adaptív optikai varázslat (az új AO‑MDR szinergia módszer), Kína mega-konstellációs törekvései és az űrben rohamosan éleződő biztonsági verseny. Az alábbi forrásokban gazdag, átfogó magyarázat bemutatja, hogyan működik a bemutató, miért vitatják jelentőségét a szakértők, és mi várható a jövőben.

1. Mit tett pontosan Kína?

2025. június 17‑én Wu Jian professzor (Peking Postai és Távközlési Egyetem) és Liu Chao doktor (Kínai Tudományos Akadémia) vezetésével a kutatók egy névtelen GEO műholdról 1 Gbps adatot küldtek le az űrből a Földre, 36 705 km távolságból, egy 2 wattos lézerrel – „olyan halvány, mint egy éjjeli lámpa”. ^[1] ^[2]
A teljesítmény az adaptív optika + mode-diverzitású vétel (AO‑MDR) módszeren alapult, mely a hasznos jel esélyét 72 %-ról 91 %-ra emelte erős légköri turbulenciában is. ^[3]
A Newsweek úgy keretezte az eseményt, mint „áttörést”, valamint hogy „ötször gyorsabb Elonn Musk Starlinkjénél”. ^[4]

Wu Jian: Az AO‑MDR módszer „áttörés, egy gyertya erejű lézer révén lehet gigabites adatküldést végezni turbulencián át”. ^[5]

2. Hogyan működik az AO‑MDR?

Optikai lépés	Mi történik	Miért fontos
Adaptív optika (AO)	357 mikro-tükör egy 1,8 m távcsövön valós időben alakítja át a torz hullámfrontot.	Semlegesíti a légköri elmosódás nagy részét. ^[6]
Mode-diverzitású vétel (MDR)	A lézerfényt nyolc térbeli módra bontják; szoftver minden milliszekundumban a három legtisztább csatornát választja.	Összegyűjti a turbulencia miatt elveszett energiát. ^[7]
Útválasztó algoritmus	A legoptimálisabb módokat választja, hogy az adatbit-hibaarány alacsony maradjon 2 W-on.	Nagy sebességet tesz lehetővé minimális teljesítményszinten. ^[8]

Lényegében az AO élesebbre fókuszálja a sugarat, az MDR pedig összegyűjti azt az energiát, amit a turbulencia veszendőbe hagyna – így GEO-sávszélességet tudnak elérni zseblámpányi teljesítménnyel.

3. Starlink-összehasonlítás: alma, narancs vagy kézigránát?

A megszokott Starlink-fogyasztók letöltési sebessége 100–300 Mbps (csúcs ~600 Mbps), 550 km magasan repülő műholdakról. ^[9]
A kínai GEO-demó 1 Gbps-ot ért el – ≈5× akkora adatátvitelt, pedig az út 60× hosszabb. ^[10]
A SpaceX már most 100 Gbps-os fedélzeti lézeres átkapcsolásokat használ a Starlink műholdak között, kínai startupok pedig 400 Gbps-os műholdközi teszteket jelentettek be, így az újdonság a GEO–bit-arány teljesítményben van, nem a nyers sebességben – jegyzi meg Andrew Jones, IEEE Spectrum. ^[11]

4. Miért nem csak a sebesség számít?

4.1 Kettős felhasználású jelentőség

Kínai katonai folyóiratok az optikai kapcsolatokat nehéz lehallgatású kommunikációként, valamint irányított energiasugaras fegyverek előszobájaként keretezik. ^[12] ^[13]

Chance Saltzman tábornok, USA Űrerők: A Kínai Néphadsereg már üzembe állított olyan lézereket, amelyek „megzavarják, lerontják vagy károsítják a műholdak szenzorait”, és hamarosan eljuthatnak oda, hogy „elég nagy teljesítményt tudnak kifejleszteni ahhoz, hogy szatellit-struktúrákat fizikailag is megrongáljanak”. ^[14]

4.2 Konstellációs sakkjátszma

A Reuters szerint Kína 43 000 LEO-műholdat tervez a Qianfan (“SpaceSail”) és Guowang projektekben, kifejezetten azért, hogy „lehető legtöbb pályafoglalást” szerezzen és kihívja a Starlink globális déli jelenlétét. ^[15]

4.3 Piaci átrendeződés

Elemzők szerint egy gigabites GEO feadőkapcsolat lehetővé tenné, hogy a GEO-üzemeltetők kisebb LEO-fedélzeti tárolókkal párosítsák rendszereiket, így egy előfizetőre jutó beruházási költség tekintetében alákínálhatnának a mamut konstellációknak. ^[16]

5. Szakértői mérlegelés

Szakértő	Fő üzenet	Forrás
Wu Jian (PKU)	Az AO‑MDR „áttörés”.	^[17]
Andrew Jones (IEEE Spectrum)	A sávszélesség-ugrás „inkrementális, nem forradalmi”; az 5 µrad pontosság a nagy innováció.	^[18]
Saltzman tábornok (USSF)	A kínai DEW-k hamarosan fizikai kárt is okozhatnak műholdakban.	^[19]
Chaitanya Giri (ORF)	Kína célja „minél több pályafoglalás”.	^[20]
Daily Galaxy szerk.	A bemutató „szétzúzza a Starlinket” – ezt néhány szakértő túlzásnak tartja.	^[21]

6. Korlátok és egészséges szkepticizmus

Egyetlen műholdas teszt – Nincs havi szintű folyamatos adat még. ^[22]
Légköri ablakok – A felhők még mindig blokkolják az optikai sugarakat; a kínai csapat derült égboltú hegyvidéken, Lijiangban végezte a kísérletet. ^[23]
Vevőállomás ára – Az 1,8 m-es távcső nem „vevőtányér” lakossági használatra; miniatürizálásra van szükség. ^[24]
Biztonsági aggályok – Egy 2 W-os kommunikációs lézer nem 20 kW-os fegyver, de a nagy teljesítmény elérése nyilvános kutatási téma. ^[25]

7. Mi következik?

Teljesítmény-növelési kísérletek: Kínai laborok már közzétettek kilowattos lézerekre vonatkozó terveket az űrbe. ^[26]
Starlink megerősítése: A jövő műholdjain tükrös érzékelő-fedelek és elkerülő manőver-szoftverek várhatók. ^[27]
ENSZ normák: A nyílt végű munkacsoport ismét napirendre veheti a visszafordítható lézeres zavarás és a destruktív támadások kérdését. ^[28]
Kereskedelmi pilot-projektek: Nyugati GEO-üzemeltetők két éven belül maguk is bevezethetnek alacsony teljesítményű optikai letöltő-kapcsolatokat, ugyanazon AO-MDR megközelítéssel. ^[29]

8. Lényeg

Kína 2 wattos lézeres bemutatója nem „pusztította el” a Starlinket, de megmutatta, hogy ügyes optikával a GEO magasságban érkező néhány fotonból is gigabites adatfolyamot lehet generálni – amiben sokan nem hittek. Egy olyan korban, amikor minden űr-sávszélesség-növekedés egyben katonai üzenet, a teljesítmény egyszerre távközlési mérföldkő és stratégiai jelzés is. Hogy a jövő internete tízezernyi LEO-műholdról vagy csupán néhány precíziós GEO-lézerről érkezik-e, attól függhet, milyen gyorsan sikerül ezt a „gyertya-fényű” áttörést másolni – illetve szabályozni.

Felhasznált források (válogatás)

Newsweek, SCMP, Interesting Engineering, Times of India, Economic Times, Business Today, Daily Galaxy, Samaa TV, Mezha Media, Reuters, Defense One, U.S.–China Commission testimony, SpaceNews, The Sun, TS2 Tech.

Laser Beam Strikes A House💥 #technology #space #laser #shorts #solareclipse #totalsolareclipse #sun